- Részletek
-
Szülőkategória: Kollégiumi élet
-
Készült: 2018. május 18. péntek, 07:14
Első ha
ng a köszöneté, Kiskunfélegyháza Kossuth Kollégiuma X. alkalommal is kitett magáért. Úgy szervezésben, lebonyolításban, mint az ellátás terén. Idén is nagyon vártuk és hónapok óta derekasan készültünk a megmérettetésre a különböző sportágakban. A lányok naponta zumbáztak és futsaloztak, a fiúk asztaliteniszeztek és fociztak, amikor csak lehetőségük adódott. Bár voltak sérültjeink és kimaradóink, a csapat egységes lelkületű és küzdőszellemtől vezérelt volt. Pénteken reggel nagy reményekkel indultunk a hosszú útra. Meglepő volt, hogy elsőként érkeztünk mi, a legtávolabbi csapat. A regisztrációt követően aztán jóízűen elfogyasztottuk az ebédet, majd rövid pihenés után minden résztvevő felvonult a ligetes Kossuth utcán egészen a Béke térig. A nagy meleg és a tűző napsütés ellenére szívesen vettünk részt a flashmob-ban, és türelmesen hallgattuk végig a megnyitó beszédeket. Ezzel kezdetét vette a versenysorozat, melynek első állomása számunkra a ping pong volt. Szeszán Kristóf döntőt játszott, Némo is szépen menetelt a saját csoportjában, a legjobb 4 közé jutásért esett ki. Vacsora után aztán a lányok számára is elkezdődött a küzdelem. Elsőként léphettek a parkettre, s mutathatták be zenés gimnasztika sportágban tudásukat. Szépen, összhangban végzett, felépített produkciójuk erős kezdést jelentett, nagy taps volt a jutalmuk.
Szombaton, bár szívesen pihent volna még a csapat, hiszen nem neveztünk délelőtti versenyszámban, 6 órakor könyörtelenül bömbölni kezdett a „fali kutya”. Reggelit követően szobarend és kis bemelegítő gyakorlás volt, majd elsétáltunk a legnagyobb adagot nyújtó fagyizóig, ahol sporttársakba botlottunk. A nagy melegben jól esett a méretes hideg édesség. Ebéd után kiutaztunk a Honvéd Sporttelepre. Igyekeztünk árnyékban helyet találni, amíg elkezdődött a mérkőzésünk. Előbb a lányok léptek pályára. A déli melegben, 40 Celsius fokos műfüves pályán, ahol még a műanyag borítás is égetett, bizony megizzadtunk már az első percekben. Sajnos nem is tudtuk kihozni magunkból tudásunk legjavát. 2 órányi pihenés után újabb meccs következett, ahol már sokkal jobban játszott a lánycsapatunk, de még így is kikaptunk a mindenkori győztes Szegedtől. Rövidesen aztán a fiúk is pályára léphettek, bizony már nagyon várták. Kellőképpen fel is szívták magukat az alkalomra, ami meg is látszott a játékon, hiszen magabiztosan verték Ibrányt, később gyönyörű játékkal Törökszentmiklós is hasonló sorsra jutott. Nagy volt az öröm, hiszen ez azt jelentette, hogy másnap a legjobb négy között bizonyíthat a csapat. Vacsora után jubileumi kulturális műsort élvezhetett minden résztvevő. A gyönyörű dalok és az akrobatikus számok után fergeteges hangulatú zenés-táncos est következett. A hosszúra nyúlt nap után fáradtan kerültünk ágyba.
Vasárnap reménykedtünk egy picit lassabb készülődésben, de 6 órakor újfent könyörtelenül beleordított a reggelbe a hangosbeszélő. A bőséges reggeli után összepakoltunk és könnyed átmozgató edzést tartottak a fiúk a kollégium udvarán. 10 órakor elkezdődtek a foci elődöntők a Mezőgazdasági Szakközépiskola tornatermében. A helyszín és a játékvezetés színvonala méltatlan volt a Kolimpiához. Hősies küzdelemben végül hetes párbajt nyerve bronzérmet szerzett a kanizsai csapat. Ebéd után került sor záróakkordként az ünnepélyes eredményhirdetésekre. Hatalmas csalódásként éltük meg, hogy a lányok zumbáját még éremmel sem jutalmazták. Ebben a sportágban változtatás szükséges az értékelésnél. Egzakt, nyilvános és azonnali eredményhirdetéssel, mert a legnagyobb jóindulat mellett is gyanú fogalmazódhat meg. Az asztalitenisz hivatalos eredményhirdetése is csupán csapat kategóriában volt, számunkra érthetetlen módon. A fiú focistáink annál nagyobb örömmel vették át a jól megérdemelt bronzérmet. Jó hangulatban indultunk hazafelé, és már most elhatározták versenyzőink, hogy jövőre revansot veszünk.
Néhány tanulói vélemény:
„Nagyon sokat próbáltunk zumbára. Ennél igazságosabb zsűrizésre számítottunk!”
„A végsőkig küzdöttünk, nagy családként működött az összetartás közöttünk.”
„Nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a hétvégének.”
„Tetszett a Kolimpia. De az nem, hogy alul értékelték a zenés gimnasztika produkciónkat. A helyünk a dobogón lett volna ebben a mezőnyben! Jó, hogy a mi tusolóink állítható hőmérsékletűek és nem nyomógombosak. Kellemetlen volt a melegben focizni, csarnokban jobb lett volna lejátszani a meccseket. Felforrt az agyvizem ettől a hőségtől.„
„Jók voltak a programok. A mieink szuperek voltak. Mi zumbások is, ezért bántott a méltatlanság a zsűri részéről.”
„ Boldog voltam, hogy szurkolhattam a fiúknak. Büszke vagyok rájuk.”