Események

Balatoni programhétvége sok kalanddal

Részletek: Szülőkategória: Kollégiumi élet; Készült: 2018. június 13. szerda, 07:02

Június 9-én reggel, az étkezési csomagok átvétele után busszal indultunk Balatonfüredre. A szállásunk egy apartman házban volt, kényelmes körülmények között. Első programpontunk a Jókai Emlékház volt, ahol Kati néni, az animátorunk totót osztott ki 4 fős csapatoknak. Ezzel érdekesebbé tette a híres író életét autentikus módon bemutató tárlat felfedezését. A többség 1-2 hibával oldotta meg a 26 feladatból álló kérdéssort. Innen a Dottóhoz mentünk, amely körbevezetett bennünket Füred városán. A hangosbeszélőből sok információval lettünk gazdagabbak a város múltját és jelenét tekintve. Sajnos közben eleredt az eső és hűvössé vált az időjárás, így a kör végeztével egy presszóba menekültünk, ahol elfogyasztottuk a magunkkal hozott hamburger és gyümölcslé ebédünket. Kis szabadidőt kaptunk, mely alatt kedvünkre nézelődhettünk a város bazársorán. Közben meglepetésünkre a motoros találkozó résztvevői éppen ezen az útvonalon mentek körbe, így ezt a látványosságot sem hagytuk ki. Sőt, megkegyelmeztek nekünk az égiek és elállt az eső. Elindultunk hát következő programunk helyszínére, amely egy kalandpark-strand területén volt. Amíg a kormányos eldöntötte, hogy indítja-e a sárkányhajót, addig néhányan fürdőruhát öltöttek és bementek a Balatonba. Kellemes, 24 fokos hőmérsékletével fürdésre csábított a tó. Végül aztán két turnusban beszállhattunk a hajóba. A biztonság kedvéért kaptunk mentőmellényt és technikai oktatást a lapátkezelést illetően. Addigra a nap is kisütött, igazán izgalmas és kellemes perceket tölthettünk a tóban evezve. Egymásra utaltságunk okán valódi csapatépítő tréning volt ez a tevékenység. De ezt még fokoztuk azzal, hogy Kati néni irányításával népi gyermekjátékok mai, sportos verzióját játszhattuk a csapatépítő ügyességi feladatokban. A vacsora elfogyasztását követően elsétáltunk a szállásunkra és elfoglaltuk az apartmanjainkat. Minden igényt kielégítő szobáink komfortfokozatát növelte a jó társaság. Este besétáltunk a belvárosba fagyizni és fotózkodni. Meglepő volt, milyen sok a nyaraló vendég már a városban, pedig még a szezon elején tartunk. Aki igényelte, még strandolhatott egy órányit a lemenő nap fényében az ingyenes szakaszon. Sötétedés után aztán gyorsan nyugovóra tértünk.

Vasárnap kényelmesen készülődtünk, megérkezett a reggelink is. Lehuzatoltunk és rendet raktunk az apartmanokban, majd elindultunk a tegnapi kalandpark-strandra. Itt várt bennünket Gergő, az animátorunk hatalmas buborékokkal. Elmagyarázta a használatát, s máris birtokba vettük őket. Előbb szumóztunk, majd székfoglalót játszottunk, végül a beígért buborékfocira került sor. Itt aztán kidühönghette magát mindenki. A fiúk különösen élvezték, de a harciasabb amazonok sem hagyták magukat. Lökdösődésben nagyon jó a csapat. A focit a nézők és a résztvevők is végignevették, annyira vicces volt a játékosok fura mozgása. Kis pihenőt követően az íjászok viadala kezdődött. Először a pontos célzást gyakoroltuk táblák és korongok segítségével, majd az íjászat helyes technikáját megismerve csapatokra osztottak bennünket és egymás ellen játszottunk. Később fedezékeket is használhattunk, ez volt a vetélkedés fénypontja. Kellemesen elfáradva ültünk be a csárdába az ebédünket elkölteni. Miután átöltöztünk a szálláson és a buszba bepakoltuk a holminkat, átutaztunk Tihanyba. Itt már nagy hőség fogadott bennünket. Megtekintettük az Apátságot, a csodálatos barokk templomot, az altemplomban I. András királyunk síremlékét, az alapítólevelet. Azt a dokumentumot, melyben a király összeíratta a monostor birtokát, az egyik legfontosabb magyar nyelvű szórványemlékként ismerjük. Majd utolsó uralkodónk, IV. Károly király itteni tartózkodásának emlékére berendezett kiállítás következett. Találtunk ismertető tárlatot a tihanyi levendulatermesztésről és annak felhasználási módjairól is. Végül egy kortárs festménykiállítással zártuk a programot. Fagylaltozással hűsítettük magunkat és a belváros ajándékboltjaiban választottunk szuveníreket családtagjainknak. Élményekkel telve búcsúztunk a Balatontól. A nyár folyamán remélhetőleg családilag vagy a barátokkal visszatérhetünk ide. Az egész csoport nevében köszönjük csoportvezetőnknek, hogy megszervezte ezt a kirándulást is.

Bertók Dalma, Bogdán Renáta

A Kolimpiáról kanizsai szemmel

Részletek: Szülőkategória: Kollégiumi élet; Készült: 2018. május 18. péntek, 07:14

Első hang a köszöneté, Kiskunfélegyháza Kossuth Kollégiuma X. alkalommal is kitett magáért. Úgy szervezésben, lebonyolításban, mint az ellátás terén. Idén is nagyon vártuk és hónapok óta derekasan készültünk a megmérettetésre a különböző sportágakban. A lányok naponta zumbáztak és futsaloztak, a fiúk asztaliteniszeztek és fociztak, amikor csak lehetőségük adódott. Bár voltak sérültjeink és kimaradóink, a csapat egységes lelkületű és küzdőszellemtől vezérelt volt. Pénteken reggel nagy reményekkel indultunk a hosszú útra. Meglepő volt, hogy elsőként érkeztünk mi, a legtávolabbi csapat. A regisztrációt követően aztán jóízűen elfogyasztottuk az ebédet, majd rövid pihenés után minden résztvevő felvonult a ligetes Kossuth utcán egészen a Béke térig. A nagy meleg és a tűző napsütés ellenére szívesen vettünk részt a flashmob-ban, és türelmesen hallgattuk végig a megnyitó beszédeket. Ezzel kezdetét vette a versenysorozat, melynek első állomása számunkra a ping pong volt. Szeszán Kristóf döntőt játszott, Némo is szépen menetelt a saját csoportjában, a legjobb 4 közé jutásért esett ki. Vacsora után aztán a lányok számára is elkezdődött a küzdelem. Elsőként léphettek a parkettre, s mutathatták be zenés gimnasztika sportágban tudásukat. Szépen, összhangban végzett, felépített produkciójuk erős kezdést jelentett, nagy taps volt a jutalmuk.

Szombaton, bár szívesen pihent volna még a csapat, hiszen nem neveztünk délelőtti versenyszámban, 6 órakor könyörtelenül bömbölni kezdett a „fali kutya”. Reggelit követően szobarend és kis bemelegítő gyakorlás volt, majd elsétáltunk a legnagyobb adagot nyújtó fagyizóig, ahol sporttársakba botlottunk. A nagy melegben jól esett a méretes hideg édesség. Ebéd után kiutaztunk a Honvéd Sporttelepre. Igyekeztünk árnyékban helyet találni, amíg elkezdődött a mérkőzésünk. Előbb a lányok léptek pályára. A déli melegben, 40 Celsius fokos műfüves pályán, ahol még a műanyag borítás is égetett, bizony megizzadtunk már az első percekben. Sajnos nem is tudtuk kihozni magunkból tudásunk legjavát. 2 órányi pihenés után újabb meccs következett, ahol már sokkal jobban játszott a lánycsapatunk, de még így is kikaptunk a mindenkori győztes Szegedtől. Rövidesen aztán a fiúk is pályára léphettek, bizony már nagyon várták. Kellőképpen fel is szívták magukat az alkalomra, ami meg is látszott a játékon, hiszen magabiztosan verték Ibrányt, később gyönyörű játékkal Törökszentmiklós is hasonló sorsra jutott. Nagy volt az öröm, hiszen ez azt jelentette, hogy másnap a legjobb négy között bizonyíthat a csapat. Vacsora után jubileumi kulturális műsort élvezhetett minden résztvevő. A gyönyörű dalok és az akrobatikus számok után fergeteges hangulatú zenés-táncos est következett. A hosszúra nyúlt nap után fáradtan kerültünk ágyba.

Vasárnap reménykedtünk egy picit lassabb készülődésben, de 6 órakor újfent könyörtelenül beleordított a reggelbe a hangosbeszélő. A bőséges reggeli után összepakoltunk és könnyed átmozgató edzést tartottak a fiúk a kollégium udvarán. 10 órakor elkezdődtek a foci elődöntők a Mezőgazdasági Szakközépiskola tornatermében. A helyszín és a játékvezetés színvonala méltatlan volt a Kolimpiához. Hősies küzdelemben végül hetes párbajt nyerve bronzérmet szerzett a kanizsai csapat. Ebéd után került sor záróakkordként az ünnepélyes eredményhirdetésekre. Hatalmas csalódásként éltük meg, hogy a lányok zumbáját még éremmel sem jutalmazták. Ebben a sportágban változtatás szükséges az értékelésnél. Egzakt, nyilvános és azonnali eredményhirdetéssel, mert a legnagyobb jóindulat mellett is gyanú fogalmazódhat meg. Az asztalitenisz hivatalos eredményhirdetése is csupán csapat kategóriában volt, számunkra érthetetlen módon. A fiú focistáink annál nagyobb örömmel vették át a jól megérdemelt bronzérmet. Jó hangulatban indultunk hazafelé, és már most elhatározták versenyzőink, hogy jövőre revansot veszünk.

Néhány tanulói vélemény:

„Nagyon sokat próbáltunk zumbára. Ennél igazságosabb zsűrizésre számítottunk!”

„A végsőkig küzdöttünk, nagy családként működött az összetartás közöttünk.”

„Nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a hétvégének.”

„Tetszett a Kolimpia. De az nem, hogy alul értékelték a zenés gimnasztika produkciónkat. A helyünk a dobogón lett volna ebben a mezőnyben! Jó, hogy a mi tusolóink állítható hőmérsékletűek és nem nyomógombosak. Kellemetlen volt a melegben focizni, csarnokban jobb lett volna lejátszani a meccseket. Felforrt az agyvizem ettől a hőségtől.„

„Jók voltak a programok. A mieink szuperek voltak. Mi zumbások is, ezért bántott a méltatlanság a zsűri részéről.”

„ Boldog voltam, hogy szurkolhattam a fiúknak. Büszke vagyok rájuk.”