+36/93-313-010 
kollegium[@]cserhati-edu[.]huTanév végi programhétvége a Bükk-hegységben
- Részletek
- Szülőkategória: Kollégiumi élet
- Készült: 2016. június 22. szerda, 11:28
A nagykanizsai AJKP előkészítősei háromnapos kirándulásra indultak június 13-án az ország távoli pontjára. Első állomás Eger volt, ahol a várat és annak gazdag kiállítási anyagát nézték meg elsőként, várostörténeti múltjától a panoptikumáig, beleértve Gárdonyi sírját is. A megértést múzeumpedagógiai foglalkozás segítette. Ezt követően utaztak Felsőtárkányba, ahol egy táborban foglalták el szállásukat. Az étkezések után jutott idő némi sportprogramra is. Másnap újra Eger következett, hiszen ez a gyönyörű város sok látnivalót tartogat. Először az Érseki palotát, majd a Bazilikát és a mellette nyíló Város a város alatt című pincerendszert tekintették meg. Ebéd után Egerszalókon fürdőztek az igényesen felújított élményfürdőben. A szállás felé megálltak a Szépasszony völgyben is, kizárólag turisztikai célból. Este csillagászati előadást hallgathattak. A harmadik napon Diósgyőrbe utazott a csapat, ahol a szépen felújított várat látogatták meg, korhű ruhában, középkori magyar nyelven beszélő idegenvezető kalauzolásával. Ezt követően a lillafüredi Szent István cseppkőbarlang következett. Ebéd után a Kékestetőn lévő Tv-toronyba is felsétált a csapat. Hazánk legmagasabb pontjáról lenyűgöző panorámában gyönyörködhettek. A bőséges kulturális programok élményével utaztak vissza Nagykanizsára.
Május 20. – án, pénteken a szokásos tanulószoba után moziba mentünk, a film humoros és tanulságos volt egyszerre (címe: Ha az Isten is úgy akarja).
A 9. és 12. évfolyam utolsó kulturális hétvégéjét töltötte együtt május végén. Tervek alapján a szombat nehezebb napját egy lazább vasárnap követte. Mielőtt útnak indultunk volna, a pénteki programunk hasonlóan alakult, ahogy eddig. Felkészülés a másnapra, tanulás, mosás, hátizsák bepakolása, elemózsia átvétele, vacsora, az úti célról szóló diákelőadás meghallgatása, a teljes program ismertetése. Időben ágyba kerültünk, hiszen másnap korán kellett ébredni. Szombaton reggel 5-kor keltünk, 6-kor már a buszon voltunk. Kis kerülővel 12 órára érkeztünk meg Plitvicére, az ottani Nemzeti Park megtekintése volt a fő programpont. A tórendszer csodaszép természeti látványosság, mely egy völgyben terül el, erdős hegyek veszik körül. 1979-ben felvették az UNESCO Világörökségi listájára. Már az első pillantásra leszögeztük: élmény dús napunk lesz. Kezdődött pl. a jegyváltás utáni mosdólátogatásnál, ahol kényszerűen megismerkedtünk a balkáni guggolós típusú mellékhelyiséggel. A bejárattól nem messze az első vízesés, egy nagyobb tó, a hajók, kompok és a roppant embertömeg látványa elragadott bennünket. A komppal áthajóztunk a tó túlpartjára, majd kezdődött a nehezített pályán, farönkökön, cölöpökön, néhol vízzel borított pallókon, felázott köves, sáros, tehát helyenként csúszós utakon való haladásunk. Ami igazán próbára tette a figyelmünket, hogy sokan kerülgettek, előztek bennünket, egy-egy csoport a miénk közé ékelődött. Mindeközben a keskeny utakról nem szerettünk volna a vízbe pottyanni, de fotókon mindenképpen meg kellett örökíteni ezt a csodát, hogy otthon is elmesélhessük mindezt, képillusztrációkkal alátámasztva. Láthattunk sokféle embert, különféle vallást követőt, más-más kontinensről érkezőt. Néhol megálltunk pihenni, eszegetni, hallgatni a madárdalt, a sok-sok kisebb és nagyobb vízesés zúgását, az oxigén dús levegőben. Végül 3 és fél órába telt az út. Elektromos buszokkal szállítottak vissza bennünket a bejárathoz. Véleményekből morzsázva: „Hatalmas élmény volt ide eljutni. Látni és hallani a különféle nyelvű embereket. A csodás vízesések és tavak eszméletlenek voltak. Ha tehetném, még visszamennék. Már kis korom óta el szerettem volna oda jutni és most sikerül!” „ Ez volt a legszebb természeti szépség, amelyet láttam eddig.” „ Ez volt számomra a legszebb és legemlékezetesebb az összes kirándulás közül.” „Lenyűgözött ez a látvány!” Egy közeli kemping éttermében laktató háromfogásos estebédet kaptunk, aztán indultunk is hosszú utunkra hazafelé. A legtöbben hamar elszunnyadtak. Este későn értünk vissza a kollégiumba, így másnap sokáig alhattunk. Aztán reggeli után mindenki kitakarította a szobáját és rendet rakott. Többféle szabadidős foglalkozások közül lehetett választani. Az ebédet követően pihenés majd sportprogram volt. Késő délután sétáltunk be a belvárosba, egy izgalmas 3D-s mozifilmet néztünk meg, majd a hétvégét a város legjobb pizzériájában zártuk, ahol elfogyasztottuk kiválasztott vacsoránkat. Összességében elmondható, hogy a harmadik együtt töltött programhétvégénkre igazán szépen összerázódott a két korosztály alkotta csapat. Sajnos el kellett búcsúznunk ezzel a végzőseinktől, akik még néhány hétig köztünk lesznek, készülnek a szóbeli érettségijükre, de már nem tölthetünk velük több hasonlóan tartalmas és élmény dús hétvégét. Számukra lezárult egy korszak. Ahogy megfogalmazták: Sok-sok szép itt töltött kollégiumi évvel a hátuk mögött, hálásan gondolnak vissza többek között a kulturális hétvégék nyújtotta impressziókra, tapasztalatokra.
2016. május 6-án kirándulni mentünk Budapestre. Iskola után, délután indultunk el a kollégiumból. Este csinosan felöltöztünk, majd vacsora után a Vígszínházban a Földrengés Londonban című előadást néztük meg, ami – személy szerint – a kedvencem volt az egész kirándulás alatt. A Káldor Miklós Kollégiumban szálltunk meg, összehasonlíthattuk az ott élők második otthonát sajátunkkal. A második napon a reggeli befejeztével felsétáltunk a Budai Várnegyedbe, a Halászbástyáról megcsodáltuk fővárosunk panorámáját majd idegenvezető mutatta be a Mátyás-templomot. Út közben nagyon sok műemlék épületet láttunk, közöttük azt is, ahol Táncsics Mihály raboskodott, ahonnét az 1848-as forradalmárok szabadították ki. Ebéd, aztán irány a Néprajzi Múzeum. Nagyon szép és csodálatos volt, tökéletesen bemutatta a régi emberek öltözetét, életkörülményeit, eszközeit, használati tárgyait. A múzeumlátogatást rövid városnéző séta követte, este pedig a Fővárosi Nagycirkuszban igazi vízi cirkuszt láthattunk Atlantisz gyermekei címmel. Nagyon élveztük a műsort, gyönyörűek voltak a fények, profik és ügyesek az artisták. Igazi élménnyel zártuk a napot, éjszakai séta a Duna partján. A város, a Parlament, a hidak, amik összekötik Budát és Pestet, fényben úsztak. A harmadik napon a délelőtti órákban felsétáltunk a Hadtörténeti Múzeumhoz, ahol múzeumpedagógus tartott előadást a Mátyás korabeli fegyverekről, harci eszközökről, viseletről. Ez a foglalkozás is érdekes volt, sokat tanultunk belőle. Ebéd a Jégkert Café étteremben, aztán következett a Fővárosi Növény- és Állatkert. Délután három óra után indultunk haza Nagykanizsára. Úgy gondolom, hogy mindenki sok szép emlékkel gyarapodott. Szép kirándulás volt.
Örömmel fogadtuk a hírt, hogy a hagyomány szerint idén is megrendezik a művészeti fesztivált. Mindenki kitalálta, hogy milyen produkciót fog előadni és nagy erőkkel készültünk a fellépésekre. Majd eljött a várva várt nap 2016.04.15-e péntek, amikor reggel 9 órakor elindultunk Ibrányba. Hosszú volt az út, délután 5 órára értünk oda. Aznap este egy kis csapatépítő és ismerkedős játékokat állítottak nekünk össze. Volt, akinek verset kellett írni, volt akinek táncolni kellett. Nagyon jó volt a hangulat már akkor. Szombat reggel 10 órakor kezdődtek a fellépések, mindenki nagyon izgult, vártuk, hogy mindannyian túl legyünk rajta. Rengeteg produkció volt, ha jól emlékszem 52, melyben mindenféle darabbal találkozhattunk. Minden gyerek és kísérő tanár várta már az eredményhirdetést, melyre délután 5 óra körül került sor, hiszen a zsűrinek sem volt könnyű dolga. A mi csapatunkból két lány Bertók Dominika és Zámbori Cintia hozhatott haza díjat. Dominika 2. lett az ének kategóriában, Cintia pedig 3. lett rajz kategóriában és különdíjat hozhatott el próza kategóriában. Gratulálunk nekik és a többieknek is hisz mindenki nagyon ügyes volt! Szombat este lehetőségünk volt bulizni, bár sokan nem éltek a lehetőséggel, hiszen mindenki fáradt volt. Vasárnap reggeli után minden csapat hazaindult. Mi Gödöllőn megálltunk ebédelni, és ebéd után meglátogattuk a Grassalkovich kastélyt. Nagyon szép és látványos épület. Az idegenvezető sok új dolgot mondott történelmünkről. Köszönjük kísérő tanárainknak Bálint Zsuzsa tanárnőnek és Báthori Gyula tanár úrnak, hogy ide is ellátogathattunk és gazdagodhattunk a látványokkal. Este 8 órára értünk haza Nagykanizsára. Köszönjük szépen az Ibrányi AJK P-s diákoknak, tanároknak és támogató embereknek, hogy ebben az évben is részesei lehettünk ennek a jó hangulatú eseménynek. Köszönjük a felkészítő tanárainknak, hogy ilyen lelkesen, kitartóan készítettek fel minket. És nem utolsó sorban köszönjük a buszsofőrnek, Jani bácsinak, hogy balesetmentesen haza szállított minket.
Április végén a 9. és 12. évfolyam kulturális programhétvégét töltött el hazánk ezen gyönyörű vidékén. Pénteken elvégeztük a szokásos felkészülést, meghallgattuk úti céljainkról a tanulótársak előadásait, majd tanulással, mosással, szobák rendbetételével, úti csomagok átvételével, vacsorával és szabadidős foglalkozással telt az este.
A szerenád-időszak előtt, április 19-én tartottuk kollégiumunk ballagását. Idén végez a második AJKP-évfolyamunk, mellettük több érettségire, illetve szakmunkás vizsgára jelentkezett tanulónk mondott végső búcsút második otthonától. A műsort az alkalomhoz illően feldíszített étkezőben élvezhették az ünnepeltek. Az énekkar előadása után az alsóbb évesek képviseletében búcsúbeszéd hangzott el, majd Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért című verse következett. Újabb ballagási dalt követően végzős beszéd szólt a hallgatósághoz. Aztán páros néptáncot láthattunk. Végül a kollégiumvezető fordult az egybegyűltekhez. Vicces versátirattal kezdve komoly intelmet intézett a ballagókhoz, emléklapot nyújtott át mindenkinek, és az AJKP-mentor nevében a legjobb tanulmányi és közösségi munkát végző, példamutató magatartásról és szorgalomról bizonyságot adó tanulónak, Bartha Mercédesznek karórát adott át. Az útravaló jókívánságok, emlékek átadása, majd a végzősök meghatott nevelőik felé kifejezett hálája után, desszertfogyasztás közben Életképek című zenés-fotós prezentációt tekinthettünk meg. A felszabadult kacagás hallatán és a dupla vetítés igénye nyomán elmondható: jó volt nosztalgiázni. Segített felidézni a közös élményeket, tanulmányutakat, programhétvégéket, kollégiumi rendezvényeket, tanórákat, baráti pillanatokat. Ahogy az egyik ballagó summázva megjegyezte: „egész jó volt itt ez a pár év”.
Keress minket a facebookon is!