home  8800 Nagykanizsa, Ady Endre utca 74/A  phone +36/93-313-010  email kollegium[@]cserhati[.]hu

image 800A mai napon a kommunizmus áldozataira emlékezünk. Magyarokra és más nemzetiségűekre.

1947. február 25-én 72 éve a szovjet megszállók ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Kisgazda Párt főtitkárát, akit képviselői mentelmi joga sem tudott megvédeni sem a letartóztatástól, sem az azt követő koncepciós eljárástól, sem a hosszú börtönévektől.

Koholt vádakkal illették majd internáltak embereket. Nem számított, hogy valaki a falu elöljárójaként sikeresen szegült szembe a nyilasok kitelepítési parancsával, és nem számított az sem, hogy mit tett valaki a II. világháború során azért, hogy kicsiny közösségét megóvja a háború pusztításától.

Álljunk meg egy percre mindennapjaink rohanásában, és emlékezzünk azokra, akik mártíromságot szenvedtek magyarságukért! Mondjuk el gyermekeinknek, a fiatal generációknak, kik voltak s miért kellett meghalniuk azoknak, akikre ma közösen emlékezünk! A kiállítás révén az áldozatok emlékezete tovább éljen az új nemzedékekben is. Mert amíg emlékezünk közös történelmünkre, nem csak nemzetünk látja tisztábban múltját s ezáltal jövőjét, de mártírjaink sem halnak meg egészen.

A „Málenkij robot, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban”

A romos Magyarország az 1944-es német megszállást és a nyilas uralmat követően sem lélegezhetett fel.  A háború és a holokauszt milliókat érintő pusztításai után a szovjet Vörös Hadsereg újabb megpróbáltatás elé állította a lakosságot.

A világháborúban és azt követően több ezer magyar civil esett szovjet fogságba, és került ki a Szovjetunióba, ahol az elsődleges cél nem a foglyok elpusztítása, hanem a háborúban elpusztított ország újjáépítése volt. Miután Magyarországra érkezett a Vörös Hadsereg, nyomukban hadifogolygyűjtő-táborok jöttek létre, ahonnan a foglyokat folyamatosan bevagonírozták, majd a Szovjetunió különböző területeire, málenkij robotra szállították.

A háború következtében megnőtt fogolylétszám miatt a GUPVI, a külföldiek Gulagjaként emlegetett táborok száma is jelentősen több lett. A munkatáborok mindennapjai szigorú szabályok között zajlottak: hajnali ébresztő, órákon át tartó sorakozó és létszámellenőrzés, ételosztás, majd 12-14 óra munka után térhettek csak vissza az emberek. A nők és a férfiak kivétel nélkül mind kemény fizikai munkát végeztek, és napi teljesítményük után kapták még következő napi fejadagjukat. Az étel mennyisége és minősége, a nehéz munka, valamint a borzasztó higiéniás viszonyok is mind közrejátszottak abban, hogy a táborokban egymást érték a halálesetek. Az embertelen körülmények következtében megközelítőleg 300 ezer magyar veszíthette életét a Szovjetunióban.

A kiállítás fényképeken, plakátokon, visszaemlékezéseken és túlélőktől származó tárgyakon keresztül mutatja be Magyarország második világháborús végnapjait, a kényszermunkára elhurcoltak keserves mindennapjait, és a hazatérés keserédes pillanatait.

A „Péntek volt és 23” című tárlat az 1950-53 között Zalából a hortobágyi rabtáborokba elhurcolt családokra emlékezik.

Az 1945-ös parlamenti választások után a totális hatalomra törő kommunista párt szemében a megye egésze – azon belül a határvidék különösen – a „reakció” melegágya volt. 1947–48-ban a háborús állapotra berendezkedő birodalomépítés jegyében szigorították a vasfüggönyzárt, és hozzáláttak a társadalom proletarista átrendezéséhez, az úgynevezett népi demokrácia létrehozásához. 1950. január elsejével a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságából megszületett az ÁVH, melynek feladata a külső és belső ellenség elhárítása lett. A hortobágyi táborrendszert megalapozó, 1950. június 23- ai kitelepítés az ÁVH erődemonstrációja volt – két nappal az újabb világháborúval fenyegető koreai háború kitörése előtt.

A propaganda szerint az embereket „éles” helyzetben telepítették át a hátországba az ellenséggel érintkező déli határ mellől. A 6 megye területéről deportált 2446 főből 655 fő, 192 család zalai volt, őket a határövezet 82 településéről vagonírozták be. A deportálásra kijelölt család nevére kiállított határozat szerint „nevezett eddigi lakóhelyéről való kiutasítása és új lakóhelyének elfoglalása közérdekből szükségessé vált”.

 

Kollégiumi események

Kanizsai részvétel a XI. Kolimpián

Kanizsai részvétel a XI. Kolimpián

Események 2019. május 29.
Május 17-19. között zajlott a hagyományos sportverseny Kiskunfélegyházán, az Arany János Programok diákjainak részvételével. Minden elismerés a szervezőké, akik ezúttal is pompása bonyolították le a rekordszámú, 17 városból érkezett csapatok különböző versenyeit. A szállás és az ellátás hibátlan volt, ahogy segítőkészségre is mindig számíthattunk. A pénteki napunk zsúfolt és fárasztó…
Bővebben
Irány a Mátra!

Irány a Mátra!

2019. május 24.
Pénteken reggel 8:00 órakor indultunk el a kollégiumból 2 mikrobusszal idei utolsó programhétvégénkre. Hosszú utazás után érkeztünk meg Gyöngyös-Sástóra, ahol nagyon szép természeti környezetben, az Oxygen Adrenalin Kalandparkban, egy panzióban…
AJKP Programhétvége Előkészítő évfolyam

AJKP Programhétvége Előkészítő évfolyam

2019. május 15.
2019. május 10 -12 Pénteken délután indultunk a várt kikapcsolódásra. Készülődés közben megeredt az eső, de ez nem szegte kedvünket, hogy kedvenc helyünkre a zalaszabari Kalandpark megyünk. Az idő „kegyes”…
Kollégiumi ballagás

Kollégiumi ballagás

2019. május 06.
Iskolánkban a végzősök búcsúztatása minden évben a kollégiumi ballagással kezdődik. Rövid műsor után a barátok felidézik az együtt töltött évek legemlékezetesebb pillanatait, mozzanatait. Ez így volt az idei évben is.…

Információk