Pénteken koradélután indultunk az ónos esőben Győrbe. Kicsit izgultunk, hogy időben odaérünk-e, mert 18 órától Müller Péter: Arc és álarc előadására szólt a jegyünk. Az égiek kegyükbe fogadtak bennünket, nagyon jó utunk volt, az utak feketék voltak, csak a környező táj volt hófehér. Először a szállást foglaltuk el Győr belvárosában, egy lánykollégiumban. Rövid készülődés, és már indultunk is a színházba. Ancsa néni nem árulta el, hogy nem szokványos színházi előadást fogunk látni, hanem egy személyes beszélgetésben lesz részünk. Nagyon érdekes gondolatokat, történeteket osztott meg velünk az író, rendező. Az út túloldalán várt minket a Komédiás étterem, ahol bőséges vacsoránkat fogyasztottuk el. Teli hassal már csak a szállásunkra vágytunk vissza és hamarosan aludtunk mindannyian. Szombaton, reggeli után Pannonhalmára indultunk, körbesétáltuk az Apátságot, igaz kissé fáztunk, főként a gyönyörű könyvtárban, ahol még a titkos átjárót is megmutatták nekünk. A kerengő után megnéztük a templomot, utunk során mindannyian fülhallgatón keresztül hallgattuk a mindenre kiterjedő tartalmas idegenvezetést. Étteremben ebédeltünk, ez után indultunk a Mobilisbe, ahol érdekes fizikai kísérleteket láthattunk, és gépészettel, autókkal, autóvezetéssel kapcsolatban próbálhattuk ki magunkat. Bowling foglalásunk füstbe ment, egy szlovák csoport, már elfoglalta pályáinkat, de a tulajdonos készségesen biztosított számunkra a következő napra időpontot, így a plázába mentünk helyette, és egy leírhatatlan élményben volt részünk az 5D-s moziban. Egyszerre sikogattunk és nevettünk, mert minden mozgott velünk és benne voltunk a filmben, ahol esett az eső, fújt a szél, kitörtek az ablakok, szörnyek, múmiák jöttek mellettünk, szembe velünk iszonyú valóságosan. A Rába parton vacsoráztunk, az étteremben, vacsora végén majdnem ott felejtettük Vivient és Renit, még jó, hogy voltak, akiknek hiányoztak. A szálláson jól esett a pihenés. Vasárnap pánikszobából próbáltunk kiszabadulni, sajnos egyik csoport sem sok sikerrel, de megkönyörültek rajtunk és kiengettek bennünket. Ebéd után a bowling pályán gyorsan lemozogtuk az ebédkor összeszedett kalóriákat. Nagyon élveztük a súlyos golyók dobálását, főként, mikor a bábuk is borultak. Utolsó állomásunk a gokard pálya, ahol mindenki megmutathatta a vezetési tehetségét, olyan gyorsak voltunk, hogy még a pályafelügyelők is megjegyezték: „Legközelebb lehet lassabban is!” Jóleső fáradsággal indultunk vissza. Nagykanizsán egy pizzával zártuk a napot.