Május első hétvégéjén, az idei egyetlen „ottalvós” kirándulásunkon az útvonal-terv Szigetvár-Pécs-Siklós volt. Már nagyon várta mindenki ezt a kiruccanást. Pénteken délután megbeszélésre gyűltünk össze a tanulószobában, ahol nevelőtanáraink tájékoztattak bennünket a pontos programról, elhangzottak a diákok témába vágó kiselőadásai, majd szilencium következett. A vacsora után mosás, szabadidős foglalkozás, sport zárta a napot.

Szombaton reggel izgatottan készülődtünk, a csoport felének ez volt az első ilyen útja. Vajon milyen lesz, melyik részét várjuk a legjobban, hogyan fog együttműködni a csapat? A reggeli után megkaptuk hidegcsomagunkat és vizünket, majd elfoglaltuk helyünket a kényelmes buszban. Szigetvárt hamar elértük, jó társaságban gyorsan megy az idő. Előbb a Nemzeti Emlékhelyet, majd a híres-neves várat látogattuk meg. Előbbi bár szép létesítmény, a gondozatlan környezet, az elburjánzott gaz rontotta az összképet. A vár igényes felújításon esett át, fegyverbemutatója vonzotta a legtöbb tanulót. Feleleveníthettük a török kor e csatáján keresztül a hősies hazaszeretet jelentőségét. A tanév irodalmi és történelmi anyagához remekül kapcsolódott a kiállítás. A várfalkörút és a park a szép tavaszi időjárásban virágözönnel bájoló fák látványával elvarázsolt bennünket. Ebédre Pécsett vártak bennünket. A Kodály úti kollégiumban elfoglaltuk szállásunkat, majd levonultunk az étkezőbe. A finom és tápláló ebéd elfogyasztása után besétáltunk a belvárosba. Előbb a lenyűgöző székesegyházat tekintettük meg, majd a Csontváry Múzeumban tettünk látogatást. Itt egy művészettörténész előadásába kapcsolódhattunk bele, így többet megtudva az óriás vásznakra készült alkotásokról. Majd kimentünk a Zsolnay-negyedbe, ahol a Planetáriumban kezdődött egy izgalmas előadás Helyünk a világegyetemben címmel. Úgy látványában, mint tartalmában sokat adott ez az érdekfeszítő óra. Azóta is ezt emlegetik a résztvevők, mint a hétvége csúcspontját. Vacsora után szabadprogram következett, felfedezhettük a város, ahol a centrumban éppen egy fesztivál zajlott.

Vasárnap kényelmesen indult a nap. Mivel szakadt az eső, az első megállónk, az állatkert pedig 9-kor nyitott, komótosan megreggelizhettünk előtte. Nem siettünk sehova, senki se szeret ázni. Szerencsére, mire felértünk a Mecsek oldalában található állatkertbe, addigra csepergősre változott az időjárás. Így láthattuk az ébredező állatokat, akik hamarosan megkapták reggelijüket is. A játékos csimpánzok, a méltóságteljes fehér tigris és Bonifác, a fóka mindenkit lenyűgözött. De láthattunk csodás halakat, leguánt, medvét, pávát és lámákat is. Szörnyülködve bámultuk oroszlánék étkezését, ahogy pár perc alatt elropogtattak 1-1 szép fehér nyuszit. A somlóival megkoronázott ebédünket követően megismerkedtünk Victor Vasarely (születési nevén Vásárhelyi Győző magyar-francia festő, az op-art jelentős képviselője) geometrikus művészetével. Sajátos látásmódja, különleges művei még sokáig foglalkoztattak bennünket. Elhagyva Pécs gyönyörű városát továbbutaztunk Siklósra. A Tenkes kapitánya című filmsorozatból jól ismert várat mi is „bevettük”, na nem rohammal. Szép nyugodtan, alaposan bejártuk minden szegét-zugát a várbörtöntől a rózsaudvarig. A tágas körfalról elénk táruló hegykaréj látványa a felette úszó esőtől terhelt felhőkkel szuggesztív volt. Élményekkel telve érkeztünk aztán haza Nagykanizsára. Az érettségi szünetre való tekintettel többeket út közben ki tudtunk tenni a lakóhelyén, de a többiek is elérték járművüket még aznap este vagy másnap reggel. Így jutott idő a családnak mesélni és pihenni is.