A kollégiumban 2017. március 16-án rendkívüli huszár bemutató keretében ünnepeltük meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját. A bemutatón résztvevők nagy érdeklődéssel figyelték a lovas huszárokat, azok díszes öltözékét, fegyverzetét. Ruhák felpróbálásával, fegyverek kipróbálásával időutazást tettünk a régmúltban.
„Erőt, tisztességet!”
Így köszöntötték egymást a huszárok az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc idején. Domina Barnabás a Fonyódi Múzeumi és Helytörténeti Egyesület Hagyományőrző Csapatának vezetője elmondta, az egyesület célja az 1848/49-es huszár és honvéd katonai és kulturális hagyományok megőrzése, továbbvitele, megelevenítése. Az előadásból sok mindent megtanultunk, hogy 12 huszárezred volt Magyarországon (és további hat 1848-49-ben lett besorozva). A huszárok öltözékéről, amely nemcsak könnyű, díszekkel hímzett viselet, hanem komolyan átgondolt védelmi rendszer is, a huszár maga készítette. A mentét mindig vitte magával a huszár, mivel sosem tudhatta, hogy mikor lesz hideg, és egyébként is önvédelmi funkciója volt. Sokszor félvállra vetve hordták, így a pajzs szerepét vette át, a balról érkező ellenség kardcsapásai ellen. A huszárok általában jobb kézzel vágtak a karddal, ballal fogták a kantárszárat, a bal kéz védelme ezért fontos volt, a mente természetesen takarta azt.
A mente viselésének szabályai voltak, az időjárástól függően:
- +5-től +35 celsius fokig: bal vállra vetve
- -5-től +5 celsius fokig: mindkét vállon
- -5-től kb. -20 celsius fokig: az ujjakba is belebújhattak
A dolmány - felsőruházat - és a nadrág általában posztóból készült, huszárezredenként jellemzően eltért a színük, búzavirágkéktől a piroson át a zöldig. A dolmányra és a nadrágra is sujtásokat varrtak, amely sárga, kötélszerű díszítés, komoly védelmi funkcióval. Ha a kard lesújtott, akkor ez a zsinórzat védte a huszár testét, ugyanis nem tudta könnyen átszakítani azt. Időnként még fémszálat is húztak bele, így erősítve az ellenálló képességét.
A rendhagyó történelemórának is beillő előadással egybekötött megemlékezés során, a kollégium udvarán még ízelítőt is kaphattunk a korabeli fegyverek hangjából is.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|
|
|
|
|
|
|